Kölcsönös orál a párommal
Fiatal párocska vagyunk, Én és a mennyasszonyom. Nem panaszkodhatom semmire. Én végzős vagyok, ő negyedéves, a szüleimnél lakunk az emeleten még, mert még nem engedhetjük meg magunknak a saját lakást az egyetem mellett keresett jövedelmünkből, de a szülők nagyon segítőkészek mindkét oldalról, csak már egy kicsit kínos is, hogy MÉG mindig rajtuk élősködün.
Sokszor bosszankodtam ilyen dolgokon, és Csilla látva ezt, mindig próbált megnyugtatni, kedveskedni. Korábban apámmal, aki egy nagyon nehéz esett, sokszor veszekedtünk, és a végén gyakran az volt a válasza:
- Ha nem tetszik, el lehet költözni!
Ilyenkor mindig ez a mondat jutott az eszembe. De hát hogyan? Miből? Olyan már az élet, hogyha sínen vagy akkor se biztos, hogy eléred a végállomást. A fejemen apámtól örökölt sűrű hullámok dagadtak, homlokom tengere már elég gondterheltnek látszott. Csilla felemelte fejét vállamról, felült és átdobta jobb lábát rajtam, hogy felülre kerüljön.
- Akarod? – és már nadrágom gombjait bontotta, miközben Rám se nézett, hogy tovább izgasson, mert azt szeretem, ha ilyenkor mélyen a szemembe néz.
Először nem akartam, fejemben forgott a fogaskerék, a közeli álláskereséssel kapcsolatban.
- Na jó, – mondta kicsit kevesebb kéjjel a hangjában – akarod, hogy a számmal kényeztesselek?!
Sose mondta ki a leszopni szót, sőt kész csoda, hogy egyáltalán most már hajlandó orálisan kielégíteni. Falusi lány, a szülei még mindig a megye egyik legkisebb falujában élnek, és szigorú, majdnem aszkétikus vallási nevelésben részesítették. Ha a középiskola alatt nem lett volna kollégista, és a barátnői nem vezetik be az Életbe, talán még a házasság előtti szex is tabu maradt volna neki.
Ez már azért beindította a fantáziám, nem mindennap ajánlja fel így, csak a hév viszi rá, hogy megtegye. Látta, hogy erre már felfigyelek, és már kezdte is a herék simogatásával a nadrágon keresztül, amitől máris beindultam. Agyamra rászállt a rózsaszín köd és már nem volt más a fejemben: BASZNI! Lüktetett a tudatalattimban az elemi érzés, és egyből elfelejtettem mindent. Lehunytam a szemem, és lentebb csúsztam már majdnem teljesen elnyúlva az ágyon.
Kiszabadult hímtagom és már járt is a keze az én kiscsillagomnak. Szuszogásom, hangos lihegéssé vált. Csukott szememmel is láttam, hogy ő elmosolyodik. Akármennyire is próbálták visszafogni ezt a lányt szülei, nem sikerült a bestiát kinevelni belőle. Mikor először elégítettem ki, olyan hatalmasat sikított, hogy még a pincében elkvártélyozott öcsém is hallotta és gúnyosan mosolygott másnap reggelinél. De még ráadásul olyan huncut kis bestia, hogy mikor először élveztem el a kezei között, felkacagott, mire én teljesen elképedve:
- Mi van?!
- Tudod milyen fejet vágsz, amikor …? – ezt sem mondta ki, talán csak azért mert újra elnevetett magát.
Mire teljes méretem elértem már éreztem lihegését a combjaimon és lassan, óvatosan csókolgatott egyre feljebb. A kis kurva, hogy húzza a dolgot, talán azt várja, hátha korábban elsülök és megússza. A hajába kaptam és felrántottam, ami azért kicsit durvára sikeredhetett, mert felsikkantott, de azért értette a célzást és már a nyelve járt a farkamon. Fel-le a golyóktól egészen a csúcsáig, istenem, ha az apja tudná, hogy szopik a kicsi lánya? Ettől a gondolattól kicsit elszégyelltem magam, hogy így kihasználom a lányát. Úgy voltam vele a kezdettől, hogy: „ha adtál csak akkor kaphatsz”, ami nem is volt egy rossz meggondolás, mert így sikerült tökéletes partnerré formálnom kedvesem, aki ekkor már szájába véve makkom nyalta körbe-körbe.
Egyre csak dagadt a vágyam és lüktettem, lassan itt az ideje, hogy átadjam magam az élvezetnek. Még egy kis szívás, pár édes harapással jobbról és balról beborítva a makkomtól a heréig, úúú, hogy azt mennyire imádom, néha még kérem is hogy egy kicsit durvábban csinálja, hogy fájjon is egy kicsit (talán ez még nem mazochizmus). Újra szívás és… és… ÁÁÁ…
Nem bírtam tovább. Fejemet hátradobva orbitálisat lövelltem a szájába, hogy még a szája két szélén meg is csillant kéjnedvem. A falat bámultam, amikor felállt és indult ki a fürdőszobába. Felkaptam a fejem:
- Hová mész?! – ripakodtam rá telhetetlenül.
- Kikö’ni! – mondta artikulálatlanul.
Én perverz ilyenkor mindig azt mondtam:
- Nyeld le! – persze ilyenkor nem mondott rá semmit, csak kiment, hatalmasat köpött a mosdókagylóba, hogy még én is hallom, és fogat mos. Ami engem ilyenkor marhára lekókaszt, és az esetek nagy részében elmegy a kedvem a folytatástól. Ahogy most is kezdett, de ekkor megszólalt a hang fejemben és már mondtam is:
- Ma nem! – és utána siettem. – Az isten szerelmére, nem méreg, nem halsz bele. Nyeld le és folytassuk! Nem várom meg a három percet! – mindig betartotta, még kis homokórája is volt hozzá, hogy ne csaljon, hogy megnyugtassa magát.
Teljesen elképedve állt, miközben már lassan teljesen tele volt a szája az egyre termelődő nyáltól. Szemében kicsit a harag, kicsit a kétségbeesés tüze égett, aztán hirtelen átrendeződött az arca, valami sátáni kéj jelent meg rajta:
- mutass példát
Nem értettem. Ő sose ejakulált, vagy legalábbis nem akkorát, hogy ilyen helyzetbe kerüljek, de már válaszolt is értetlenségemre, miközben húzott be a szobába. Végignyúlt az ágyon, hálóingét felhúzta és a szájából vett mintát a lábán, majd a szemérem dombján, az ajkakon és a csiklón szétkente:
- Na tessék! – nézett rám elégedett tekintettel.
- Jézusom, nem! – akartam mondani, de szerencsére nem tettem. Ez egy kihagyhatatlan lehetőség, gondoltam teljes perverzióm felszínre bújása közben. De közben azért motoszkált is a fejemben, ha Ő erre képes, hogy bekenje vele magát, akkor miért nem nyeli le? Aztán azért eszembe jutott, hogy azért ez mégsem volt Tőle olyan idegen, mert gyerekesen én is sokszor szétmázgáltam a mellén, ha odakerült. Aztán mintha beleunt volna a várakozásba már készült kimenni, hogy lezuhanyozzon és bezsebelje a győzelmét felettem, mikor az ágyra térdeltem és négykézláb mászni kezdtem szétterpesztett lábai között a cél felé. Visszadőlt, és még egy pillantás erejéig láttam a szemében a megdöbbenést, mielőtt lebuktam volna.
Most saját illatához vegyült az enyém, de még mindig olyan kellemes volt, mint első alkalommal. Próbáltam kicsit elmismásolni a dolgot és egyből csiklójával kezdeni, de nem engedett odáig, mert belsőcombját szerette, ha nyalogatom. Nem is próbálkoztam tovább, megérdemli, hogy én is ugyanúgy kényeztessem. Nem ízlett saját nedvem, sőt majdnem, hogy undorodtam a dologtól, de akaratommal a cél felé lebegtem.
Lihegése hangosabb lett, pajkosan dorombolt mikor nyelvem hegyével csiklandoztam combját. Tovább haladtam, de megint nem jutottam a csiklóhoz.
- Nem felejtettél el valamit? – vont kérdőre.
Hát persze. A melle és a köldöke, amit legalább annyira szerette, ha puszilgattam. A bimbóudvar már kellően érdes volt az izgalomtól, hogy nyelvem nyomán a nyál kis cseppekben megmaradjon rajta. A dekoltázsát viszont én szerettem nagyon, ha számmal érinthetek. Mivel mindig az volt, amit először megláthattam egy nőből, ezért az mindig az érdeklődésen tárgya volt. Lefelé haladtam most már semmi ellenkezés nem volt, átadta magát az élvezetnek. A köldökét ugyanúgy csiklandoztam a nyelvem hegyével, mint az előbb a combját, de mást kaptam. Nyögdécselt, már nem bírta. Mellkasomon éreztem milyen meleg már lent, ezért hát folytattam lefelé.
Vérvörös kisajkak, duzzadó nagy ajkak, lüktető csikló. Ezzel a látvánnyal nem lehet betelni, egy pillanatra megálltam, hogy újra megcsodáljam, mielőtt belecsókolok.
- ÁÁÁH! – már nagyon várta ezt. Ajkaim az ajkain. Nyelvem ki-bejárt, míg orrommal piszét játszottam csiklójával, ez is gyermeteg elmém szüleménye volt, de azért szerette. (Mégse olyan rossz, ha az embernek kicsit nagyobb az orra.) Majd számmal fentebb nyújtottam számára gyönyört és ujjammal simogattam, a nyelvemmel elhagyott helyet.
- Még, még… MÉÉÉG! – nem bírta tovább, kitört belőle összes visszafojtott sikoltása és, mint a satu fogta közre combjaival fejem, miközben hullámzott a kék óceán langyos habjain.
Elengedett és lábait szétvetette. Mikor odahajoltam hozzá, kinyitotta szemét és mosolyogva a fenekemre csapott:
- Te nyertél!